Teherán dzsókerként használja az atomtárgyalásokat vezető külügyminiszterét
A nukleáris főtárgyalóból lett külügyminiszteren, Abbász Aragcsin is múlik, arcvesztés nélkül tud-e Irán atomalkut kötni, hogy elkerülje a háborút.
A nukleáris főtárgyalóból lett külügyminiszteren, Abbász Aragcsin is múlik, arcvesztés nélkül tud-e Irán atomalkut kötni, hogy elkerülje a háborút.
Sokkal nehezebbnek tűnik most, mint tíz éve, hogy az USA és Irán megállapodjon az utóbbi nukleáris programjáról. Ezért egy katonai konfliktus valószínűsége is nagyobb.
A modernizáló Szaúd-Arábia és a konzerváló Irán pillanatnyilag enyhülő küzdelmének kimenetele alapvetően befolyásolja, hogy mi történik a Közel-Keleten, és ez a globális rendre is kihat. Donald Trump hivatalba lépésével az USA szerepe is változhat a térségben, nem biztos, hogy az újraválasztott elnök ugyanazt a politikát folytatná, amit az első ciklusában vitt.
Megroppanni látszik Irán elrettentő ereje, amit Izrael a várható ellencsapással ki is használhat. Kérdés, Teherán tovább keménykedik-e, és a hazardírozás megmenti-e a rendszert.
Bizalmatlansági válsággá nőtt a Hezbollah és Irán felső vezetésében az izraeli kémszervezetek mély beépülése, amelyet az utóbbi hetekben-hónapokban számos célzott támadás is bizonyított.
Ali Khamenei szerint nem fognak „tétovázni” és „halogatni”, ha Izraelről van szó.
Radikális USA- és Izrael-ellenességéről ismert az iráni elit alakulat háttérből irányító vezére, aki kiépítette az „ellenállás tengelyét”, amelynek része a Hamász és a Hezbollah is.
Egyetlen reformerként indulhat Maszúd Pezeskian az iráni elnökválasztáson; az egykori szívsebész közeledne a Nyugathoz.
Sorsdöntőnek bizonyulhatnak a következő hetek Modzstaba Khamenei, a legfőbb vallási vezető fia számára és Irán politikai irányát tekintve. A jövő meglepetéseket is tartogathat.
A legfőbb vallási vezető lehetséges utódjának tekintett Ebrahim Raiszi iráni elnök halála hatalmi harchoz vezethet. Az átmenet rövid távon zökkenőmentes lehet, de hosszabb távon komoly kihívást jelenthet Irán számára.
Az Ebrahim Raiszit szállító helikopter vasárnap zuhant le, gyászszertartása csütörtökig tart.
A mérsékelt izraeli válaszcsapással és az iráni elégedettséggel csökkent a két ország közötti háború esélye. De mindent felülírhatnak a belpolitikai és a regionális veszélyforrások.
Irán egyes részein polgárháborús, máshol normális a helyzet. A felek kivárásra játszanak, számos kimenetel lehetséges a reformoktól az összeomlásig – így nyilatkozott a HVG-nek Teheránból Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Széchenyi Egyetem dékánja.
Drónokkal, kisegítő személyzettel, rakétákkal segíti Irán Oroszországot. Ezzel még távolabb kerül a Nyugattól, az orosz–iráni fegyverbarátság az ukrán fronttól a Közel-Keletig kihat.
A női fejkendő viselete elleni iráni tiltakozások mögött a teokratikus rendszer mély válsága húzódik meg. Az egyre brutálisabb rezsimnek lassan szembe kell néznie a vezetője utódlásával is.
A Teheránnal kötött atomalku feltámasztására nem sok esély maradt. Irán közelebb került az atombombához, Izrael katonai csapással fenyeget.
Katonaként szolgált az Irak elleni háborúban, diplomataként pedig Teherán "ellenállási tengelyét" támogatja a Közel-Keleten Hosszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter, aki a keményvonalasok emberének számít.
Fiatalon lánglelkű iszlamista forradalmár volt, később politikai foglyokat ítélt halálra, most pedig Irán elnökévé választották Ebrahim Raiszit, akinek a hatalomhoz vezető útjáról már-már kínos pedantériával tüntették el a riválisokat.
Teljes konzervatív fordulat várható Iránban a keményvonalas Ebrahim Raiszi elnökké választásával. A soha nem látott szavazói érdektelenség azonban nem sok jót ígér a teokratikus állam számára.
Fordulóponthoz érkezett az iráni teokratikus rendszer a mérsékeltek kiszorításával. A keményvonalas Raiszi nyerheti az elnökválasztást, de az elégedetlenség alighanem nő.